Szürke és kemény.
Talán még azt is tudni lehet, hogy víz, cement és sóder kell hozzá. A modern beton egy komplex és rendkívül szabályozott gyártási és bedolgozási folyamat eredménye. A beton egy olyan mesterséges kő, melykötőanyagból és adalékanyagokból áll. A cement, mint kötőanyag vízzel keverve cementpépet alkot, mely bevonja az adalékanyagok szemcséit. A cementpép kötése révén a keverék kőszerű anyaggá szilárdul. A modern betonokat kiegészítő adalékanyagokkal és adalékszerekkel teszik ellenállóbbá a tervezett hatásokkal szemben.
A betontípus meghatározása elsősorban a tervezett felhasználási és helyszíni körülmények, valamit a bedolgozás módjának függvényében történik. Ismernünk kell, hogy milyen szilárdságot várunk el a szerkezetünktől a tervezett igénybevételek ismeretében. Tudnunk kell, hogy milyen konzisztenciával kell a betonunkat bedolgozni ahhoz, hogy az a folyamat végén megfelelően tömörödjön, és kitöltse a teret. A beton szilárdsága elsősorban a keverékben lévő víz és cement arányától függ. Ha a bedolgozhatóságot vízadagolással javítjuk, csökken a betonunk szilárdsága, ezen kívül sokkal pórusosabb lesz a beton és növekszik a repedésre való hajlama. Ilyenkor a szilárdság megtartására van ugyan lehetőség a cement mennyiségének növelésével, de a túlzott cementadagolás jelentős ártöbbletet és túlzott repedéshajlamot eredményez.
A megfelelő beton kiválasztásához konzultáljon tervezőjével,
vagy keresse munkatársunkat!
Beton szabványos jelölése a Magyarországon érvényes szabványok, előírások szerint MSZ 4798
nyomószilárdsági osztály
(C8/10 – C100/115; LC8/9 – LC80/88 – könnyűbeton; 2600 kg/m3-nél nagyobb testsűrűség esetén – nehézbeton)
kitéti/környezeti osztály
Nincs korróziós (SZÓTÁRBAN NÉZTÜK MEG, ÍGY HELYES) kockázat: X0; XN(H); X0b(H); X0v(H)
Karbonátosodás okozta korrózió: XC1; XC2; XC3; XC4
Nem tengervízből származó klorid által okozott korrózió: XD1; XD2; XD3
Tengervízből származó klorid által okozott korrózió: XS1; XS2; XS3
Fagyási/olvadási hatás jégolvasztó anyaggal vagy anélkül: XF1; XF2; XF2(H); XF3; XF3(H); XF4; XF4(H)
Kémiai korrózió talaj vagy talajvíz hatására: XA1; XA2; XA3
Kémiai korrózió egyéb agresszív vizek és folyadékok hatására: XA4(H); XA5(H); XA6(H)
Koptató hatás okozta károsodás: XK1(H); XK2(H); XK3(H); XK4(H)
Igénybevétel víz hatására: XV1(H); XV2(H); XV3(H)
adalékanyag legnagyobb szemnagysága (4-32)
konzisztencia osztály
Terülési: F1 – F6
Roskadási: S1 –S5
Tömörítési: C0 – C4
Viszkozitási (Roskadási terülésihez kapcsolódó): VS1 – VS2
Roskadási terülési: SF1 – SF3
Viszkozitási (Tölcséres kifolyási): VF1 – VF2
Átfolyási képesség szerinti (L-dobozos): PL1 – PL2
Átfolyási képesség szerinti (J-gyűrűs): PJ1 – PJ2
Szitás szétosztályozódási ellenállás szerinti: SR1 – SR2
a beton legnagyobb megengedett klorid tartalma
(Cl 1;00; Cl 0;40; Cl 0;20; Cl 0;10)
a felhasznált cement minősége
a beton használati élettartama
a szabvány hivatkozási száma
Megadható még az adalékanyag megnevezése is, amennyiben nem homokos kavics, pl.: bazalt, andezit, mészkő, dolomit, riolittufa, zúzottkő, barit, duzzasztott agyagkavics, duzzasztott üvegkavics, stb.
Könnyűbetonok esetében meg kell adni a testsűrűségi osztályt is: D 1;0; D 1;2; D 1,4; D 1,6; D 1,8; D 2,0.
C30/37 – nyomószilárdsági osztály (C8/10 – C100/115)
XF1 – fagyállósági fokozat (XF1; XF2; XF2(H); XF3; XF3(H); XF4; XF4(H))
XV3(H) – vízzárósági fokozat (XV1(H); XV2(H); XV3(H))
16 – adalékanyag legnagyobb szemnagysága (4-32)
F3 – konzisztencia osztály (F1; F2; F3; F4; F5)
